Birák 11

1 A Gileádból való Jefte pedig nagy hõs volt, és [egy]

2 De [mikor] Gileádnak a felesége [is] szült néki fiakat, és megnõttek az

3 És elfutott Jefte az õ atyjafiai elõl, és Tób földén

4 És történt napok mulva, hogy az Ammon fiai harczba keveredtek Izráellel.

5 És lõn, hogy a mint harczolni [kezdtek] az Ammon fiai Izráellel, Gileád

6 És mondának Jeftének: Jer el, és légy nékünk fejedelmünk, és harczoljunk

7 Jefte pedig monda Gileád véneinek: Avagy nem ti vagytok-é, a kik engem

8 És mondának Gileád vénei Jeftének: Azért fordultunk most hozzád, hogy

9 És monda Jefte Gileád véneinek: Ha visszavisztek engem, hogy hadakozzam

10 Akkor mondának Gileád vénei Jeftének: Az Úr a tanúnk, ha a te beszéded

11 És elment Jefte Gileád véneivel, és a nép a maga fejévé és fejedelmévé

12 És követeket küldött Jefte az Ammon fiainak királyához, [ezt] izenvén:

13 És monda az Ammon fiainak királya Jefte követeinek: Mert elvette Izráel

14 Ismét külde pedig Jefte követeket az Ammon fiainak királyához;

15 És monda néki: Ezt izeni Jefte: Nem vette el Izráel sem a Moáb földét,

16 Mert mikor kijött Égyiptomból, a pusztában bolyongott Izráel egész a

17 Követeket küldött Izráel Edom királyához, mondván:

18 És mikor [tovább] vándorolt a pusztában, megkerülte Edom földét és Moáb földét, és napkelet felõl érkezett a Moáb földéhez, és

19 Ekkor követeket küldött Izráel Szihonhoz,

20 De Szihon nem hitt Izráelnek, hogy átvonul az õ határán, hanem

21 Az Úr, az Izráel Istene pedig Szihont és egész népét Izráel kezébe adta,

22 És birtokába vette az Emoreusok egész határát, az Arnontól fogva

23 És mikor az Úr, az Izráel Istene [maga] ûzte ki az Emoreusokat az õ

24 Hát nem úgy van-é, hogy a mit bírnod adott néked Kámos,

25 És most vajjon mennyivel vagy te különb Báláknál,

26 Míg Izráel Hesbonban és annak mezõvárosaiban, Aroerben és ennek

27 Én nem vétettem te ellened, hanem te cselekszel velem gonoszt, hogy

28 De az Ammon fiainak királya nem hallgatott Jefte szavaira, a melyeket

29 Jeftén pedig lõn az Úrnak lelke, és általméne Gileádon és Manassén, és

30 És fogadást tõn Jefte az Úrnak, és monda: Ha mindenestõl kezembe adod az

31 Akkor valami kijövénd az én házamnak ajtaján elõmbe, mikor békével

32 És kivonult Jefte az Ammon fiai ellen, hogy hadakozzék velök, és kezébe

33 És veré õket Aroertõl fogva mindaddig, míg mennél Minnithbe, húsz

34 Mikor pedig méne Jefte Mispába az õ házához: ímé az õ leánya jött ki

35 És mikor meglátta õt, megszaggatá ruháit, és monda: Óh leányom, de

36 Az pedig monda néki: Atyám, ha fogadást tettél az Úrnak, úgy cselekedjél

37 És monda az õ atyjának: Csak azt az egyet tedd meg nékem; ereszsz el

38 És õ monda: Menj el. És elbocsátá õt két hónapra. Az pedig elment és az

39 És a két hónap elteltével visszatért atyjához, és betöltötte az õ felõle

40 Hogy esztendõnként elmentek az Izráel leányai, hogy dicsõítsék a